MÉHBALZSAM — FAJTÁK, ÜLTETÉS, GONDOZÁS, IGÉNYEK.

A méhbalzsam évelő növény, amely jellegzetes, kissé pompomra emlékeztető virágzatával díszíti kertjeinket. Ez nyártól őszig virágzó díszvirág, amely a fajtáinak sokszínűségével meg tud bennünket lepni. Mit érdemes tudni a méhbalzsam termesztéséről?

Kellemes citrusillata miatt a méhbalzsamot bergamottnak is szokták nevezik. Ez a dísznövényvárosi zöldterületeken és a ház melletti kertekben megtalálható, de a felhasználása szélesebb körű. Többek között a gyógynövénygyógyászatban alkalmazott aromás főzetekhez használják, a citromillatú méhbalzsamból pedig a főzésben használatos fűszer készíthető el.

A szükséges termékek listája:

• kerti kesztyű
• metszőolló
• ásó
• gereblye.

Méhbalzsam — jellegzetességei és fajtái

A méhbalzsam az árvacsalánfélék családjába tartozik, és Észak-Amerika azon területein őshonos, ahol vadon nő a mezőkön és a prériken. Ezen évelőnek hosszú és vastag szára van, amely 50-150 cm-es magasságot ér el és finom szőrökkel van beborítva. Levelei szintén szőrösek, illetve fogazottak, az alakjuk pedig nagy szívre hasonlít. Júniustól augusztusig vagy akár szeptemberig is a méhbalzsam nagy virágokat hoz, amelyek kinézete pompomra vagy tolldíszre emlékeztet. A virágok fajtától függően fehérek, rózsaszínűek, lilák vagy pirosak lehetnek. Ez a növény nemcsak remekül mutat, hanem kellemes illatú is — összedörzsölés után finom citrusillatot áraszt. A természetesen előforduló, őshonos méhbalzsam esetén számos fajtát megkülönböztethetünk. Az évelőnek akár több mint 20 fajtája is lehet. Hazánkban azonban a kerti és a vörös méhbalzsam termesztése a legelterjedtebb, különösen a dús virágzásukra való tekintettel. Egy fokkal ritkábban a kertjeinkben a citromillatú méhbalzsamra vagy a Monarda pectinata nevű fajtára bukkanhatunk rá.

Méhbalzsam — igények és gondozás

Annak érdekében, hogy a méhbalzsam buja virágzást hozzon a kertünkben, érdemes barátságos helyet és minél jobb talajviszonyokat biztosítani számára. A növény szereti a napot, ezért lehetőleg napos, esetleg félárnyékos helyet válasszunk az ültetéshez. Árnyékba is  virágzik, de a virágok meglehetősen kicsik lesznek. A talajnak termékenynek, vízáteresztő-képességűnek és enyhén nedvesnek kell lennie. A méhbalzsamnak nincsenek nagy igényei a talajra vonatkozóan, a tápanyagokban kevésbé gazdag földben is elboldogul.

A méhbalzsam gondozása elsősorban öntözésből és metszésből áll. Ez az évelő kedveli az enyhén nedves talajt, ezért a locsolásnak mérsékeltnek kell lennie. A kánikulák és aszályok idejében azonban fokozni kell a vízpótlás intenzitását. A méhbalzsam gyökerei elég sekélyen helyezkednek el a talajban, ezért fennáll a kiszáradás veszélye. A virágok virágzás utáni lemetszése a növényt újbóli virágzásra ösztönzi. A metszési eljáráshoz ajánlott szerszám a kézi metszőolló.

A virágzás meghosszabbítása és serkentése érdekében a méhbalzsamot szerves trágyával táplálhatjuk. A legmegfelelőbb erre a célra a biohumusz vagy a lebomlott komposzt. Az évelők fagyállóak, így nem igénylik, hogy téli időszakra letakarjuk őket.

Azokat a fajtákat, amelyek a lisztharmatra hajlamosak, virágzás után, egy kicsivel a talaj felett le kell vágni. Ezáltal a növény tömörebbé válik és ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben. A lisztharmattal fertőzött növényeket nem szabad a komposztálóba tenni.

Hogyan ültessünk méhbalzsamot?

A kertészeti boltokban készen kapható méhbalzsam-palántákat tavasszal a megfelelően előkészített ágyásba ültethetünk. Az ágyást először meg kell gyomlálni, ásóval felásni és gereblyével fellazítani. A földbe ültetés után a palántát bőségesen meg kell locsolni. Érdemes a növényt mulccsal is letakarni, amely nemcsak a gyomok kifejlődését korlátozza, hanem a talaj nedvességi szintjét is fenntartja. A méhbalzsam magról is termeszthető, ha február végén március elején előkészítjük neki a szaporító palántákat, majd május körül kiültetjük állandó helyére.

Ez a növény 2-3 évig is képes egy helyen nőni. Ezután a kinézete fokozatosan romlik, ebből fakadóan rendszeres frissítést igényel. Ha az évelő sok helyet foglal el az ágyásban, levághatjuk ásóval. Tavasszal tőosztást végezhetünk a méhbalzsamon, és átültethetjük újabb helyekre a kertben.A méhbalzsam leggyakrabban a kerti ágyásokat díszíti, de az alacsonyabb fajták erkély- vagy teraszcserepekben is tarthatók. Jó “társaságot” a növény számára a cickafark, a lángvirág, a sásliliom, a legyezőfű, a kúpvirág, a sarkantyúfű és a kasvirág képezhet. A méhbalzsam nemcsak évelőágyásokban, hanem vízpartok környékén is jól mutat. A virág csokrokban is pompásan mutat!

Ha érdekli a kertészet, ez is érdekelheti: ÁNIZSILLATÚ ÉS MEXIKÓI IZSÓPFŰ — HOGYAN TERMESSZÜK A KERTÜNKBEN?