A diófa metszése javítja a fa állapotát. Formásabbá és dúsabbá teszi a koronáját. A
kezelést ajánlatos fagyok után, egy meleg, esőmentes napon elvégezni. Mi a diófa
metszésének lényege és mikor kerüljön sor az eljárásra, hogy a fa jobb termést hozzon és
nagyobb ellenállóképességgel rendelkezzen a hőmérséklettel és a betegségekkel szemben?
A diófának szépen szétterülő az ágazata, aminek köszönhetően a ház melletti kertben
plusz árnyékforrásként szolgálhat. A növény hosszú élettartamából fakadóan még a nagyszüleink
is emlékezhetnek az adott fa ültetésének pillanatára.
A szükséges termékek listája:
● metszőolló
● fasebkezelő paszta
● gombaölő szer.
Mikor metsszünk diófát?
A diófa metszését olyan időszakra érdemes betervezni, amikor az időjárás nem változik túl
hirtelen, a fagyveszély pedig már elmúlt. Várjuk meg, amíg megszűnik a fa nagy mennyiségű
nedvének kiválasztása — ez a tényező tavasszal lelassítja és megnehezíti a sebek gyógyulását.
Ezenkívül ez a környezet megkönnyíti a gombák elszaporodását, ami jelentősen gyengíti a
növényt. A diófa metszését leginkább nyári szezonra érdemes időzíteni (június és augusztus
között). Ne feledjük, hogy ennek derűs, esőmentes napon álljunk neki — a vízcseppek ugyanis
lemoshatnák a kertészeti termékeket, amelyeket a megmetszett ágakra kell felvinni.
Abban az esetben, ha a dió nagyon elburjánzott, akkor lehet korábban, például akár márciusban
is megmetszeni. Ezután folyamatosan figyelni kell a fát, és ellenőrizni, nem folyik-e belőle a
nedv. Ha a metszett ágakból nedv szivárog, néha az egész fa elpusztulásához vezet.
Hogyan metsszünk diófát?
A diófa metszése attól függően különbözhet, hogy fiatal vagy többéves fáról van-e szó. Az
újonnan ültetett növényt ki kell igazítani azáltal, hogy a korona megfelelő irányú növekedéséről
gondoskodunk. Az egyéves fát éles metszőollóval körülbelül 150 cm magasra érdemes
megmetszeni. Az oldalágaknak rövidebbnek kell lenniük (kb. 80 cm hosszúnak). Ha a fa
alacsony, nem szükséges szabályozni a magasságát, mindössze az oldalágakat lehet lerövidíteni,
hogy azokat ritkítsuk, a helyükre pedig újak nőhessenek. Az első évben a metszés célja a törzs
kifejlesztése és a korona kialakítása.
A második évben történő metszéskor a törzzsel versengő hajtásokat eltávolítjuk, a túl erősre
növő ágakat pedig megrövidítjük. Ha a kétéves diófa ágazata nem képes létrehozni szép koronát,
akkor a fát újonnan alakítjuk ki. A törzset a tervezett elágazások felett 40 cm-rel vágjuk le és
eltávolítjuk az oldalhajtásokat.
Az idősebb, legalább ötéves fák esetében nagy jelentőséggel bír az úgynevezett formáló metszés.
A diófa ágai hajlamosak felfelé nőni, ami csökkenti a rügyképződés esélyét. Ebben az esetben
érdemes úgy irányítani a metszésüket, hogy vízszintes helyzetbe kényszerüljenek. Ha az ágak
nem hajlandóak a formázásnak megfelelően nőni, ki kell azokat igazítani: például zsinórral
összekötve vagy súlyokat, mondjuk nehéz tömböket elhelyezve rajtuk. Ezeket az eljárásokat a
teljes vegetációs időszakban, május közepétől szeptember első napjaiig kell ismételni. Egy-egy
ágat kivételesen eltérő időpontban is eltávolíthatunk. Ilyenkor az úgynevezett csapra célszerű
metszeni (hossza: 20-40), amelyet teljes vegetációban simára vágva eltüntetünk.
Diófa metszése — tippek a termesztőnek
Ugyanolyan fontos, mint a korona alakjáról való gondoskodás (annak ritkítása), a törzs
környékén kinövő hajtások megszüntetése is. Minél idősebb a fa, annál több hajtás jelenik meg
rajta, azok továbbá egyre keményebbek, így nehezebbé válik az eltávolításuk is. Ezért jobb
ezeket a hajtásokat még akkor eltávolítani, amikor az átmérőjük nem haladja meg az 5 cm-t. A
diófa életkorától függetlenül elengedhetetlen az elhalt, a betegség nyomát mutató, illetve a
termést nem hozó ágak rendszeres levágása.
Mivel metsszük a diófa ágait és hajtásait? Erre a célra egy nagy méretű metszőolló a
legalkalmasabb. Az eltávolítandó ágakat a törzs közelében vágjuk le, majd a kiálló sebeket
fasebkezelő pasztával kenjük be. A metszés elvégzése után érdemes az egész fát gombaölő
szerrel permetezni.
Nem kell aggódni amiatt, hogy a diófa jelentős ritkítás után egyre kevesebb hajtást fog hozni —
épp ellenkezőleg. Az új ágak erőteljesebben nőnek majd, az egész korona pedig frissebb és
egyenletesebb alakot nyer. A megmetszett fa jobban ellenáll a változó időjárási körülményeknek
és a betegségek kockázatának. A diófa hosszú életű fa, a koronája tehát lenyűgöző méretet érhet
el, de csak akkor, ha a megfelelő gondozásban részesül.