A komposztálással sokoldalú szerves trágyát kaphat, amelyet kertekben és kertészetekben, amatőrök és biotermesztők egyaránt felhasználhatnak. A feldolgozott biomassza biztonságos a környezetre nézve, továbbá nem fenyeget a túltrágyázás veszélye. Saját telken komposztot speciális komposztálóban készíthetünk.
A legértékesebb komposzt körülbelül 70-80%-ban szerves hulladékból áll. A fennmaradó 10-20% szerves és ásványi műtrágyák keveréke. A szerves trágya földet is tartalmaz.
A szükséges termékek listája:
Mi az a komposztálás, és hol lehet házi komposztot használni?
A komposztálás a szerves hulladék kezelésének természetes módszere. A szerves anyagok biomasszává – természetes és környezetbarát trágyává – történő átalakításából áll. A komposztképzés folyamata a természetes környezetben lévő anyagok zárt körforgását használja ki. A szerves trágya előállításához szükség van mikroorganizmusokra (földigilisztákra, gombákra és baktériumokra). Ők azok, amelyek lebontják a szerves anyagot, levegőztetik a halmot, és hőenergiát termelnek az emésztés során.
Az érett és kész komposztnak földszaga van, barna színű és laza vagy csomós állagú. Ez a trágya univerzálisan alkalmazható. Táplálja a talajt, és humusszal gazdagítja azt. Ezáltal a növény termékenyebbé és betegségekkel szemben ellenállóbbá válik. Alkalmas kerti ágyásokba, gyepre, zöldségágyásokba és gyümölcsösökbe. Használat előtt át kell szitálni, és legfeljebb 5 cm vastag rétegben szétteríteni (gyepen egy centiméteres réteg is elegendő). Ha komposztot szeretne szórni az ágyásokba és virágágyásokba, a legjobb, ha kissé összekeveri a talajjal. Ezt egy ásóval teheti meg.
Hogyan kell komposztálót csinálni?
A házi komposzt kétféleképpen készülhet: komposztprizmában vagy komposztálóban. Az első módszer egyszerűbb, mert nem kell konténert építeni, de ebben az esetben a biomasszából származó hulladék feldolgozási ideje megnő. A prizma hátránya a csúnya megjelenés is, különösen, ha fák nélküli kis telken szeretné elhelyezni.
A második lehetőség egy speciális komposztáló használata. Vásárolhat kész konténert, vagy megépítheti a szerkezetet saját maga, például deszkákból vagy raklapokból. A raklapok azért kényelmesek, mert résekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a levegő keringését a komposztrétegek között.
Egy ásóval egyenlítse ki a talajt ott, ahol a komposztálót szeretné elhelyezni. Fogjon egy raklapot, és helyezze vízszintesen az előkészített ágyásra. Ez lesz a szerkezet alaplemeze. Ezután állítsa rá a többi raklapot függőlegesen, és egyenként szögelje őket az alapra. Szögezze össze az oldalfalak deszkáit is, hogy az egész szilárd és stabil legyen. Helyezze a kész komposztálót olyan helyre, amely nem látható és árnyékban van. Ez biztosítja, hogy a prizma ne száradjon ki túl gyorsan.
Mit tehet a kerti komposztba?
A házi komposzt alapanyaga főként szerves hulladék. Feldolgozhatja benne a lehullott leveleket, gyomokat, fakérget és fűnyesedéket. Kerülje azonban a sok csersavat tartalmazó fafajok, például a tölgy és a dió leveleit, mivel ezek megnövelik a komposzt feldolgozási idejét. Ha ágakat szeretne használni, törje őket kisebb darabokra (10–20 cm). A házi tóból származó algát és iszapot, valamint kerti cserepekből származó földet is hozzáadhat. A jó minőségű biomassza alapanyagok közé tartoznak még a gyümölcs- és zöldséghulladékok (rothadásra utaló jelek nélkül), a kávé- és tealevelek, valamint a nyomtatás nélküli papírlapok. Ezenkívül a kandallóból származó fahamut és a tojáshéjat is érdemes használni.
Halmozza egymásra a hulladék vékony és laza rétegeit, ügyelve arra, hogy a rétegek közé kb. 5 cm elválasztó anyagot tegyen (pl. cserepes növények földje, homok, tőzeg vagy az előző szezonból származó, újra feldolgozandó komposzt).
Mi gyorsítja fel a komposztálást?
A komposztálási folyamatot felgyorsíthatja olyan enzimeket tartalmazó speciális készítmények hozzáadásával, amelyek elősegítik a biomassza vagy a szárak bomlását elősegítő gombák képződését. Az egyik legnépszerűbb módja a hulladék trágyává alakításához szükséges idő csökkentésének a komposztáló földigiliszták használata. Jelenlétük fokozza a prizma oxigénellátottságát, és megakadályozza az erjedési folyamatot. Növényi maradványokkal táplálkoznak, és azokat humusszá alakítják, ami értékes a talaj számára.